Ágrólszakadt ember

Ordit mint a faba szorult fereg eredete. Faképnél hagy

Szóláseredettan Hogyan ordít a fába szorult féreg? Ha azt mondjuk, ordít, mint a fába szorult féreg, tudjuk, hogy ez alatt éktelen, elkeseredett sivalkodást kell értenünk.

Ha pedig valami fabatkát sem ér, akkor lemondóan legyintünk, hogy ez a valami bizony teljességgel értéktelen. No de hogyan is hallhatnánk egy fába szorult féreg ordítását, és mi az a fabatka? Cikkünkben bemutatjuk néhány szólásunk eredetét.

Németh Lilla Képzeljük el, hogy van egy távcsövünk, amin át mágikus módon belepillanthatunk több száz évvel ezelőtt élt eleink mindennapjaiba, szokásaiba, hiedelemvilágába.

Ordít mint a fába szorult féreg! Na de a féreg nem ordít! Akkor, hogy is van ez?

Nos, ez a távcső mindig a rendelkezésünkre áll, csak éppen nem tudunk róla — mégpedig szólások és közmondások képében. A fába szorult féreg általában nem boldogtalan. Sőt nagy örömmel furkál a finom fában. Talán ezért is van az, hogy ritkán halljuk ordítani. Szólásaink és közmondásaink között hihetetlen változatossággal fordulnak elő bölcs megállapítások, évszázados megfigyelésekből táplálkozó, találó életelvek, szellemes jellemzések, leleményes nyelvi képek és intelmek. Általuk felvillanhat egy letűnt kor egész szemléletmódja — ha kicsit mélyebbre ásunk, és felkutatjuk eredetüket.

A szólásokat alkotó szavak között első látásra sok esetben semmiféle kapcsolatot nem tudunk felfedezni, vagy ha igen, akkor is csak igen laza rokonságot találunk azzal, amit a szólás egészében jelent. A jelentést mindenesetre megértjük, függetlenül attól, hogy világos-e számunkra a benne szereplő kép vagy sem. Mivel a szólások nagy részében olyan képek szerepelnek, amelyek értelme mára már elhomályosult, ezek eredetére legtöbbször csak beható művelődéstörténeti és néprajzi vizsgálattal lehet fényt deríteni.

A tavasz közeledtével úgy gondoltuk, ebben az írásban a természettel, vagyis a fűvel, fával, bokrokkal kapcsolatos szólásokat vesszük górcső alá. Ordit mint a faba szorult fereg eredete azonban ennek a munkának nekilátnánk, érdemesnek látjuk röviden körüljárni, mit is értünk szólás alatt.

Ordít, mint a fába szorult féreg

Mi fán terem? A szólásokat és közmondásokat definiálni nem könnyű feladat.

7 mondás, ami idősebb a nagyszüleidnél

A szólások és közmondások általában több szóból állnak. Ám hiába épülnek fel egymástól elkülönülő részekből, mégis a zárt, kerek egész érzetét keltik. Vagyis ha a szavakra úgy tekintünk a beszédben, mint épületben a téglákra, akkor a szólásokat felfoghatjuk úgy is, mint előre gyártott épületelemeket — írja O. A szólás abban különbözik a közmondástól, hogy míg a szólás tartalmát általában egyetlen szóval is ki lehet fejezni pl. Az állandósult szókapcsolatoknak még egy csoportját érdemes megemlíteni, amit gyakran tárgyalnak együtt a szólásokkal, közmondásokkal: a szállóigéket.

Ezek mindig valamilyen történelmi személyiséghez vagy eseményhez kapcsolódnak, és aki így fejezi ki magát, az többé-kevésbé tudja, hogy kire, mire hivatkozik pl.

Sorozatok, amik biztosan jókedvre derítenek karantén idején is

Canossát jár, a kocka el van vetve, átlépte a Rubicont. Ágrólszakadt ember Ha azt halljuk valakiről, hogy ágrólszakadt, meglehet, megjelenik előttünk egy erdőben kóborló alak, akinek ruháját a bozót megtépte-szaggatta.

Ez meg is magyarázná, miért használjuk ezt a kifejezést a szegény, szánalmas, elhanyagolt külsejű emberek leírására. Valójában azonban e szólás nyitja ennél sokkal kevésbé lírai. Korábban, amikor még az akasztás gyakori büntetési módnak számított, az ágrólszakadt kifejezés egyenértékű volt ezzel: akasztófáról leszakadt. Ha ugyanis a büntetés végrehajtója ügyetlenségből rosszul kötött fel egy csirkefogót, vagy ha a helyszínül kiszemelt fa ága túl vékonynak bizonyult a művelethez, megesett olykor, hogy az áldozat szó szerint leszakadt az ágról.

Ilyenkor a szokásjog értelmében a szerencsés halálraítéltet futni hagyták, mivel úgy tartották, a büntetés egyszeri végrehajtásával már eleget ordit mint a faba szorult fereg eredete az ítéletnek.

Az ilyen isteni beavatkozás útján ordit mint a faba szorult fereg eredete emberek azonban általában továbbra is bűnözőként folytatták pályafutásukat, így a népnyelvben az ágrólszakadt kifejezés eleinte igen sértő, pejoratív értelmű volt. Ezt a jelentést csak később, az akasztások megszűntével váltotta fel a mai, szerencsétlen, szánalmas értelmezés.

Szidja, mint a bokrot Ezt arra szoktuk mondani, ha valaki kegyetlenül átkozódik, szidalmaz valakit.

  • Körféreg szemkezelés
  • 7 mondás, ami idősebb a nagyszüleidnél
  • Azon szólások nagy részét, amelyeket még ma is nap mint nap használunk, már dédanyáink is ismerték.
  • Karácsony Szilvia, Fotók: Pixabay.
  • Milyen gyógyszerek a paraziták megelőzésére
  • Mely gyógyszerek jobbak az élősködők számára

No de miért szidna valaki egy ártatlan cserjét? Nos, évszázadokkal ezelőtt a fát és a bokrokat nem is tekintették annyira ártalmatlan jószágoknak.

Honnan erednek a szólások/közmondások?

Mi több, azokat a gonosz szellemek, betegségdémonok lakhelyeinek képzelték. E hiedelem kiválóan megmutatkozik például abban a népszokásban, hogy a gyulladást, keléseket egy ronggyal lemosták, majd a törlőruhát mintegy áldozatként kiakasztották a bokrokra a démonoknak.

Aztán, ordit mint a faba szorult fereg eredete a bodzabokor szeszélyes módon mégsem volt hajlandó meghallgatni a hozzá intézett szózatot, balsorsára baltával csakugyan ki is vágták.

Ordít, mint a fába szorult féreg Gyakran elhangzik ez, ha valakit kétségbeesetten ordítani kerekféreg kezelési módszerek. No de — a vizuális típusoknak bármennyire is magától értetődő a kép — férget valószínűleg még soha senki nem hallott egy fába szorulva ordítani.

Pedig a magyarázat egyszerű: féreg alatt nem az almában bóklászó pöttömnyi kukacot kell érteni, hanem farkast, amit — amíg még élt Magyarországon — a nép kártevőnek tekintett. Egyes vidékeken a farkast ma is toportyánféregnek nevezik. Ordit mint a faba szorult fereg eredete már egyszerű elképzelni a szerencsétlen állatot, amint a fából készült csapdába esve keservesen vonyít.

Ennek a szólásnak az eredete csak az utóbbi néhány évtizedben, a korszerű fűtési rendszerek elterjedésével veszett homályba. Aki viszont segédkezett már tábortűzrakásnál, az ma ordit mint a faba szorult fereg eredete tudja: nedves fát nem tanácsos a tűzre rakni, minthogy az nem ég jól, csak átható füstöt áraszt magából. Régen, ha valaki figyelmetlenségből vagy nemtörődömségből elkövette azt a hibát, hogy rossz fát tett az otthoni tűzre, az komoly galibát okozott a családi fészekben.

  • Nyelv és Tudomány- Főoldal - Hogyan ordít a fába szorult féreg? – avagy szólásaink eredete
  • Honnan erednek a szólások/közmondások?
  • ordít, mint a fába szorult féreg | Színes szinonimatár | Kézikönyvtár
  • Mind ismerünk rengeteg népi bölcsességet különböző szólásokból és közmondásokból, de azt már kevésbé tudjuk, hogy honnan is erednek pontosan.
  • Széklet az enterobiosis számára, hogy mennyit tesznek
  • Régi magyar szólások eredete - Ezotéria | Femina

Nem lévén kéménye a hajdani házak egy részének, a füst csak az ablakon, ajtón, vagy ha nem volt padlás, ordit mint a faba szorult fereg eredete tetőn vagy lyukakon tudott távozni. Ha tehát valaki komisz módon rossz fát tett a tűzre, azzal egy-két órára elviselhetetlen füstbe burkolta az egész lakóteret — megakadályozva nemcsak a főzést és a melegedést, de még az ott milyen férgeket nem továbbítanak emberről emberre is.