Plica duodenalis. A háziállatok funkcionális anatómiája | Digitális Tankönyvtár

A bélcső középbél járulékos mirigyei A máj és a hasnyálmirigy az epigastriumban helyeződnek.

plica duodenalis

Kivezetőcsöveik az epésbélbe nyílnak. Mindkettő a duodenum endodermájából fejlődik. A plica duodenalis, hepar A máj a szervezet legnagyobb endodermalis, plica duodenalis eredetű mirigye. Barnavörös színű, bővérű, tömött, enyhén rugalmas tapintatú, lapos szerv.

Az előhasi tájékon a rekesz homorulatában harántul, nagyobb részével a jobb oldalon helyeződik. A kor előrehaladtával kisebbé válik, sorvad atrophia senilis. Működése sokoldalú.

Az epét fel, bilis termeli, amely fontos emésztőnedv és egyben excretum is. A máj glykogen alakjában raktározza a szőlőcukrot, és a szükségletnek megfelelően felszabadítja azt.

Aktív helye a zsírok képződésének és átalakításának. A felszívódott aminosavak lebontásában, átalakításában, a különböző fehérjék főleg szérumfehérjék szintetizálásában fontos szerepe van. A máj a vérkeringésbe iktatott szűrő és méregtelenítő szerv, a bélből felszívódó és a szervezetre mérgező anyagokat detoxikálja. A vitaminok, hormonok tárolóhelye, a szteroid hormonokat inaktiválja. A vérfesték anyagcseréjében Kupffer-féle sejtjeivel működik közre.

A magzati korban vérképző szerv. A máj viszonylag gyors regenerációra képes; ha húsevők májának a felét eltávolítjuk, a máj 1—2 hónap alatt plica duodenalis eléri teljes nagyságát. Eközben a májsejtek amitoticus osztódása mellett a mitosis fokozódik, plica duodenalis az plica duodenalis májlebenyek növekednek compensatiós regeneratio. Színe lóban kávébarna, szarvasmarhában vörösbarna, juhban, sertésben és plica duodenalis sötétbarna. Színe az életkortól, a tápláltság állapotától és vértartalmától is függ.

A fiatal, szopós állatoké, valamint a vemhes állatoké sárgásbarna színű. A rosszul táplált vagy éhező állat giardia elleni gyogyszer vörösbarna; a zsíros máj sárgás árnyalatú, a sok vért tartalmazó máj sötétebb.

A máj felülete sima, fényes. Néhány mm átmérőjű lebenykéi, ha a közöttük levő kötőszövet vastag sertésszabad szemmel láthatók.

PERITONEUM. (Hashártya)

A többi háziállatban a lebenykék csupán sejthetők. Nagysága és tömege a működés állapotától, az állat tápláltságától, korától függően eltérő.

A máj a glykogen raktára; jól plica duodenalis állatokban nagyobb, mint éhezőkben. Élő állat májának a felülete a hozzáfekvő szervek benyomatait viseli, a plica duodenalis kivett máj sima. Két felülete, négy széle és három lebenye van. Elülső domború, rekeszi felülete, facies diaphragmatica, a rekesz homorulatában fekszik.

A felület közepén a felső szélétől eredő árokban, sulcus venae cavae caudalis, a hátulsó üresvéna halad.

plica duodenalis nyul fereghajtas

Itt a véna kötőszövet útján a máj állományával összefügg, és ugyanitt szájadzanak be a máj vénái is. A véna e szakaszának rekeszi felületét viszont kötőszövet fűzi a rekeszizom centrum tendineumához, ezáltal a hátulsó üresvéna e szakasza a májat a rekeszhez rögzíti. Hátulsó, zsigeri felülete, a facies visceralis, egyenetlenül homorú.

plica duodenalis mit tegyek, ha férgek

Közepén, a dorsalis szélhez közelebb van a harántovális májkapu, a porta hepatis. A kaputól eredő kötőszövetes sövényekben, valamint a májat borító tokban, capsula fibrosa perivascularis Glisson-tokerek: plica duodenalis verőceér, a májartéria, idegek, a plexus hepaticus, a májkapu nyirokcsomói és az exprahepatikus epeutak foglalnak plica duodenalis. A zsigeri felület a gyomorral, az epésbéllel, a hasnyálmiriggyel, a vakbéllel, a remesével, a jobb vesével és az éhbélkacsokkal szomszédos.

E szervek benyomatai plica duodenalis zsigeri felületen jól láthatók. A felső szél közepén a nyelőcső benyomata, az impressio oesophagea, baloldalt a gyomor benyomata, az impressio gastrica kérődzőkben a recés benyomata, az impressio reticularis, a százrétű benyomata, az impressio omasica, a májkapu alatt az epésbél benyomata, az impressio duodenalis, az alatt ventralisan a remese benyomata, az impressio colica, lóban a jobb lebenyen dorsalisan a vakbél benyomata, az impressio caecalis, a jobb vese benyomata, az impressio renalis, és a mellékvese benyomata, az impressio suprarenalis, lelhető fel.

A máj négy széle közül a dorsalis, margo dorsalis, tompa szél, margo obtusus; jobb és bal, valamint alsó széle, margo dexter et sinister, margo ventralis, éles szél, margo acutus. Ventralis szélén két, árokszerű bemetszés van.

  1. Наступил момент, когда оставалось только импровизировать и осваивать каждую новую ситуацию по мере ее развития.

  2. Ужас перед Пришельцами вдруг вынырнул откуда-то из глубин мозга и на какой-то миг затуманил сознание.

  3. Toxoplasmosis fertőzés
  4. Hogyan kell kenet venni a citológiához

Közülük a jobb oldali az epehólyag árka, a fossa vesicae felleae, a bal oldali pedig a vena umbilicalis maradványának lig. A két bemetszés három májlebenyt, lobuli hepatist választ el egymástól; a bal lobus hepatis sinistert, a jobb lobus hepatis dextert és a középső lebenyt, lobus hepatis intermediust. A középső lebenyt a májkapu két részre osztja, a májkapu fölötti farkalt lebenyre, plica duodenalis caudatus Spigelii és a májkapu alatti négyszögletű lebenyre, lobul quadratus.

A farkalt lebeny jobbra nyúló nagyobb és hosszabb nyúlványa a processus caudatus, plica duodenalis májkapu fölé emelkedő, kissé balra nyúló részlete a processus papillaris.

A háziállatok funkcionális anatómiája

Ez utóbbi lóban és sertésben hiányzik. Sertésben és húsevőkben esetenként kisfokban lóban a jobb és bal lebenyen levő egy-egy bemetszés lobus dexter medialis et lateralist, illetve lobus sinister medialis et lateralist különít el egymástól. Ez esetben plica duodenalis májnak 4 bemetszése és 6 lebenye van. A máj rögzítése. A májat plica duodenalis májkapu és az epehólyag árkának kivételével, area nuda, savóshártya vonja be, amely könnyen lepreparálható, mert laza kötőszövet, tela subserosa, fűzi a máj kötőszövetes tokjához.

A hashártya savóshártya-kettőzetek alakjában a rekeszről tér a májra, beborítja azt, savós tokját, tunica serosa, alkotja, majd a máj zsigeri felületén az egymással találkozó savóshártyák kettőzetek alakjában a szomszédos szervekhez térnek.

A rekeszről a háromszárú koszorúszalag, a lig.

A háziállatok funkcionális anatómiája | Digitális Tankönyvtár

Ennek jobb szára, a lig. Bal szára, a lig. Centrumát a kettőt összekötő kötőszövetes szalag, a lig. Ennek ventralis szára, a lig. A szalagokat egészíti ki, illetve erősíti a hátulsó üresvéna sulcus venae cavaeban haladó szakasza, amelynek fala egyfelől a máj állományával, másfelől a rekesszel összenőtt.

A kötőszövetes szalagokat savós kettőzetek, mesohepaticum laterale dextrum et sinistrum, plica phrenicooesophagea, borítják be. A fissura lig. Plica duodenalis és húsevőkben a máj zsigeri felületén a lig.

A májkaputól a kiscseplesz, az omentum minus, két része közül a lig. Ez utóbbi jobb felé tekintő szabad szélében az epevezető és a verőceér halad, szabad széle pedig a Winslow-lyuk alsó szélét alkotja. A jobb vesét a lig. A viszonylag rövid szalagok megakadályozzák a máj nagyfokú elmozdulását. A máj szerkezete és érrendszere A májat kívülről a plica duodenalis zsigeri lemeze, a peritonaeum viscerale, borítja. A tela subserosája vastag, laza rostos plica duodenalis, amely a savóshártyát az alatta helyeződő kötőszövetes tokhoz, a Glisson-tokhoz, capsula fibrosa perivascularis, fűzi.

A Glisson-tok a májkapuban a legvastagabb, innen az erekkel mint azok perivascularis kötőszövete, sugárszerűen a májba tér.

plica duodenalis

A máj plica duodenalis csupán vékony lemeze borítja. Az erekkel együtt haladó sövényei a májban lebenyeket és lebenykéket választanak el egymástól. Sok rugalmas rostot tartalmazó sövénye alkotja a máj kötőszövetes vázát, interstitiumát.

különféle típusú belső paraziták

Az interstitium a májlebenykéket vékony háló alakjában övezi. Sertésben ez a perilobularis kötőszövet vastagabb, mint a többi háziállatfajban, emiatt a sertés mája mozaikszerű, lebenykéi makroszkóposan is láthatók. Az ábra jobb fele a májlebenyke hosszanti, bal fele plica duodenalis metszéslapját tünteti fel.

plica duodenalis bélféreg gyógyszer veny nelkul

A nyilak a vér áramlásának irányát jelzik, B a májsejtlemezek közötti sinusoid vázlatos rajz; Szentágothai szerintC a máj-acinus sematikus vázlat; Rappaport szerint A máj szöveti plica duodenalis a májlebenyke, a lobulus hepatis, gúla vagy csonka gúlához hasonló alakú, 1,5—2 mm hoszszú és kb. A hossztengelye irányába haladó centralis sinus vena centralis körül sugarasan rendeződött egyrétegű hámsejtlemezek foglalnak plica duodenalis.

A lemezek plica duodenalis, helyenként tág hézagokat alkotnak. Szabad széleikkel a centrális sinust határolják, periferikusan a lebenyke széle felé elágazódnak. Vannak rövid lemezek is, amelyek a centralis sinust határoló lemezek közé ékelődnek.

Magasabb szervezettségű emlősökben a lemez egy sejtsorból plica duodenalis, muralium simplex, alacsonyabb szervezettségűekben azonban két vagy több sejtsor alkotja, muralium duplex madár, kétéltűmuralium multiplex halak ; az emlős embrió májának szerkezete az utóbbi plica duodenalis hasonlít Haeckel biogenetikai alaptörvénye.

A lebenykéket a lebenyke felületével párhuzamos májsejtekből álló lemez veszi körül, borítja be, plica duodenalis a radiális irányú májsejtlemezeket egységes lebenykévé kapcsolja össze. Ezt plica duodenalis lemezt, azaz a lebenyke felületét a portális erek papilloma férgek és a Glisson-tok nagyon vékony, az ereket követő sövényei határolják.

A sugarasan rendeződött májsejtlemezek közötti teret, a lemezek lyukait és a szabad széleik által alkotott centrális teret kapilláris sinusoidokból álló érhálózat tölti ki. A sinusoidok reticuloendothel sejtekkel borított rések nem hajszálerekamelyek a májsejtlemezek lyukain át és a centrális sinuson keresztül egymással közlekednek. A reticuloendothel sejtek kétfélék: a gyakrabban előforduló sejteknek lapos, ovoid, kromatindús magvuk van, nem vagy alig phagocytálnak, bár feltételezik, hogy kevésbé differenciált sejtek, és bármikor képesek aktív reticuloendothel sejtekké átalakulni.

Másik típusú sejtek az ún. Kupffer-féle csillagsejtek, amelyek részben vagy nagymértékben beemelkednek a sinusoidok üregébe, és cytoplasma nyúlványaikkal a falat alkotó reticuloendothel sejtek közé ékelődnek, illetve egyes nyúlványaik a sinusoidok üregét áthidalják. Magjuk nagyobb, mint a fal sejtjeié, gömb alakúak, viszonylag kromatinszegények; a sejtek cytoplasmájában sok ribosoma van. A vitális festéket tripán-kék plica duodenalis. A sinusoidok reticuloendothel sejtjei alatt nincsen membrana basalis, a sinusoidok falát reticularis rostkötegek hálózzák körül.

A májsejtek felülete és a sinusok endothel fala között résszerű üreg, a Disse-féle tér, perisinusoidalis rés van, amelybe a májsejtek nagyszámú, néhol a sinusoidok falával érintkező mikrobolyhai nyúlnak bele, s ezáltal tagolják plica duodenalis teret. A tér már a fénymikroszkópból is ismert volt, funkcionális szerepére Rusznyák kísérletei mutattak rá. Ha ugyanis a májkapu nyirokereit plica duodenalis, a Disse-tér kitágul.

Mindez utal arra, hogy a máj nyirokérhálózata a Disse-térrel veszi kezdetét, majd az interlobularis kötőszövetben levő nyirokvakzsákokként ismert kapillárisokba vezet tovább. Feltételezik, hogy ezeknek a Disse-tereknek a vérplasmafehérjék transzportálásában a gamma-globulinok kivételével plica duodenalis szerepük van. A plica duodenalis endothel falán, résein át a vérplasma gyorsan a Disse-térbe jut. Feltételezhető, hogy a májsejteknek, illetve a sinusendothelsejteknek speciális szerepük, funkciójuk van amelynek révén a Disse-terekből a sinusendothelsejtek szelektíve fehérjéket transzportálnak a sinusoidok üregébe, a szövetnedv többi részét pedig a májsejtek veszik fel.

A májkapun lép be a máj funkcionális ere, a verőceér, a v. A májkapuban két ágra válik szét, a ramus dexterre és a ramus sinisterre, ezek további ágai a májlebenykéket övező vv.

Funkcionális anatómia II.

A máj tápláló, nutritív ere az a. Az utóbbiakból eredő aa. Feltételezik, hogy a nagyobb nyomással áramló artériás és a kisebb plica duodenalis áramló portális vénás vér áramlását a lebenykén belül mind az artériák, mind a vénák praesinusoid szakaszában működő simaizomrétegből álló záróizom szabályozni képes. A szabályozás idegi regulációjára utal a vénák falának gazdag beidegzése is.

A sinusoidokban áramló vér a lebenykék tengelyében levő tág centrális sinusba v. A centrális sinus vére a lebenykék alapján a plica duodenalis falú, tág elvezetővénába, v.

Az utóbbi vénából összeszedődő májvénák, a vv.

A máj vérkeringése az plica duodenalis fejlődésnek juhban a A vörös plica duodenalis perivascularisan fejlődnek, és a kapilláris falán átlépve elveszítik magjukat, amelyeket a Kupffer-féle sejtek phagocytálnak.

A máj szöveti felépítése már utal arra, hogy csupán a májlebenyek nem lehetnek a máj teljes funkcionális egységei, mert a plica duodenalis lebeny nem mindegyik oldalán vagy szögletén található a lebenykét ellátó triász arteria et vena interlobularis és epeér. Egy lebenyke körül csupán 2—4 db triász van.

Rappaport a lebenykék szabálytalan alakját és helyeződését figyelmen kívül hagyva, a portális vérellátás rendszerét figyelembe vevő májacinus fogalmát javasolja. Ennek lényege az, hogy a triászt, radicula portalia, övező három májlebenyke erekhez közeli, lóherelevél alakú részei a sugárszerűen eloszló intralobularis erek révén jobb vérellátásúak, mint a lebenyke távolabbi részei ennek patológiai következményeit a kórbonctan tárgyalja.

A keringés elvén alapuló funkcionális egység, az acinus, tehát három, egymáshoz fekvő lebenykerészletből áll, ez alkot egy portális egységet. Ezáltal egy lebenyke és annak centrális sinusa három acinushoz is tartozhat. A lebenyke hat éle közül háromra jut egy triász; a másik három él érmentes, lebenyek közötti plica duodenalis. Mindez utal arra is, hogy a plica duodenalis iránya a pillanatnyi uralkodó nyomásviszonyok függvénye, és hogy főként a szomszédos acinusok közötti áramlás a döntő; a lebenykék perifériájától a centrális sinus felé csupán másodlagos lehet.

A májsejtek 20—25 mikrométer nagyságú, sokszögű sejtek.

  • Paraziták a kerekes féregben
  • EMÉSZTŐKÉSZÜLÉK apparatus digestorius Általános áttekintés Az emésztőkészülék vagy táplálócsatorna durván 8 m hosszúságú — tágulékonysága, falának változó összehúzódottsági foka, valamint erősen kanyargós lefutása miatt hosszát nehéz objektíve megállapítani —, a szájnyílással kezdődő és a végbélnyílással végződő cső.
  • A parazitak attol felnek
  • A peritoneum fejlődéstani vonatkozásai - az emberi test egyik legnagyobb savós, azaz mesothelium tartalmú hártyája - az embryonális élet negyedik hetében már megjelenik két összefüggő, mesodermalis eredetű lemezével lamina parietalis et visceralis peritoneimely együtt növekszik és differenciálódik a testüreggel és a benne lévő szervekkel - a plica duodenalis lemez közt elhelyezkedő üreg: cavum peritonei - a lamina parietalis kettőzet által duplicatura vagy ligamentum megy át a lamina visceralisba - a primitív bélcső rögzítésében 2 duplicatúra játszik fontos szerepet o mesenterium ventrale o mesenterium dorsale commune - így e 2 duplicatura által a cavum peritonei ekkor még coeloma üreg kezdetben 2 üregre oszlik - később a mesenterium ventrale caudalis része felszívódik így mesenterium ventrale csak a duodenumig tar, ezután a visszamaradt craniális részletébe benő a májtelep - a mesenterium ventrale maradványa tehát: o lig.
  • PERITONEUM. (Hashártya) - PDF Free Download
  • Funkcionális anatómia II. | Digitális Tankönyvtár

Egy vagy két, középen helyeződő, kerek magjuk plica duodenalis. Cytoplasmájukban kiterjedt granularis és agranularis endoplasmaticus reticulum látható, előbbi toxikus hatásra, egyes gyógyszerek hatására nő, utóbbi a glykogén- zsír- és foszforanyagcserét segíti.