Minden, amit a tudomány eddig felderített a koronavírusról - Qubit

Átírja a betegség tudományos nevét

Tóth András A végén a kínai Vuhanban felbukkant új koronavírus eddig közel ezer embert  fertőzött meg átírja a betegség tudományos nevét több mint áldozatot követelt. Bár nem látszik még a járvány vége, a tudományos közösség  példátlan erőfeszítésének  köszönhetően sikerült gyorsan feltárni a vírus fontosabb jellemzőit, megindult az oltások kifejlesztése, és zajlik a fertőzés ellen potenciálisan hatásos gyógyszerek tesztelése.

Január végi  és  február eleji  összefoglaló cikkeinkben részletesen írtunk a vírus biológiai és genetikai hátteréről, valamint azokról a gyógyszerekről, amelyek szóba jöhetnek a betegség kezelésekor. Itt a vírussal kapcsolatos alapvető információkat és az azóta megjelent átírja a betegség tudományos nevét fejleményeket tekintjük át.

A pozitív szálúság arra utal, hogy a vírus egyszálú RNS-örökítőanyaga a sejtbe kerülést követően a sejt fehérjeszintetizáló gépezetén szinte azonnal le tud fordítódni az általa kódolt vírusfehérjékké. A koronavírusok a felszínükön lévő tüskék által létrehozott, napkoronára emlékeztető elektronmikroszkópos megjelenésük után kapták nevüket.

átírja a betegség tudományos nevét

Ezeket a tüskéket a vírus S-fehérjéje hozza létre, amely a sejt receptoraihoz kapcsolódva bejuttatja a vírust az emberi sejtbe. Súlyosabb esetben azonban vírusos tüdőgyulladás és más komplikációk alakulhatnak ki, ami a megfertőzöttek nagyjából százaléka esetében halálos kimenetelűvé teszi a fertőzést - főleg idősek vagy egyéb módon veszélyeztetett betegek esetén.

Bár a COVID néhány tünetében emlékeztet az influenzára, az  influenzavírusok  és a koronavírusok egymástól nagyon távoli és nagyon különböző RNS-vírusok — egyszerűbben fogalmazva a koronavírusoknak semmi köze az influenzavírusokhoz. Megvan, hogyan jut be a vírus a sejtbe A SARS-CoV-2 közel 29 bázispárból álló genomjából már több mint érhető elamelyeket a szakemberek a világ majdnem minden pontjáról gyűjtöttek, és elérhetővé tettek a  GISAID  vírusadatbázisban. A vírus genomját a kutatók egy  szekvenálásnak  nevezett módszerrel határozzák meg, amely feltárja a  nukleotid-bázisok sorrendjét a vírus RNS átírja a betegség tudományos nevét egy digitális kódot eredményez.

A vírus RNS-éből kiderül, hogy milyen fehérjék építik fel a kórokozót, ez pedig segít megérteni annak működését, ezzel lehetővé téve hatásos ellenszerek vagy oltások kifejlesztését.

A vírusgenomok emellett feltárják a járvány eredetét, alakulását és a kórokozó evolúcióját.

A Kínából induló betegség vírusa alighanem állatról ugrott át az emberekre. A kínai tüdőgyulladás-járvány terjedése immár egészen impozáns.

Az új genetikai módszerek emellett  tovább segítik  a vírus funkcionális elemzését. Az  január vége óta ismerthogy az új koronavírus S-fehérjének egy alegysége RBD, receptorkötő domén a korábbi SARS-vírushoz hasonlóan az emberi sejtek felszínén levő ACE-2  receptorhoz  kapcsolódik.

Ennek segítségével jut be a sejtbe, ahol aztán a sejt genetikai gépezetének eltérítésével elkezdi megsokszorozni magát.

  1. Az orvosi szaknyelv Eredet Á magyar orvosi nyelv az európai kultúrtörténet részeként a késő hellenisztikus és római kori munkákon alapuló, a középkor latin nyelvű egyetemein használt terminus technicusokból fejlődött ki, amelybe más klasszikus nyelvekből szanszkrit, perzsa, héber átvett szavak is kerültek, középkori latin írásmóddal és a latin grammatika szerinti kapcsolásban.
  2. Paraziták emberben kiütés
  3. Ebola (betegség) – Wikipédia
  4. A Magyar Tudományos Akadémia új doktorai ben | MTA
  5. Belgyógyászati diagnosztika | Digitális Tankönyvtár

Február  elejére kiderülthogy egy másik, a sejtmembránban lévő enzimfehérje, a  TMPRSS2  is szükséges a vírus sejtbe való bejutásához. Egy március 4-én a Science folyóiratban  megjelent tanulmány  ennél is tovább visz annak megértésében, hogy miként kerül be a vírus a sejtekbe. A kutatók ugyanis feltárták az ACE-2 receptor és a B 0 AT1  aminosav-transzportfehérje  által alkotott komplexum, illetve a vírus ehhez kapcsolódó S-kötőfehérje alegységének RBD, receptorkötő domén szerkezetét.

A szerkezet nagy felbontású vizsgálata elárulta a kutatóknak, hogy két S-fehérje trimer köt egyszerre egy ACE-2 dimerhez.

férgek emberi paraziták kezelése grindal fereg

Mindez pedig lehetővé teheti akár az ACEhöz, akár a vírus S-fehérjéjéhez jól kötő hatóanyagok létrehozását. Egy március 5-én, a Cell folyóiratban  közölt tanulmány  alapján úgy tűnik, már van is egy ilyen hatóanyag.

A szerzők egy klinikai használatra elfogadott TMPRSS2 enzim-blokkolót teszteltek, amely sikeresen blokkolta a vírus sejtbe jutását. A kutatás annyiban limitált volt, hogy a kutatók egy koronavírus S-fehérjét hordozó, kísérletekben gyakran használt  vírusmodellt  használtak vizsgálataikhoz.

Bejegyzés navigáció

Emiatt lényegében biztos, hogy a SARS-CoV-2 eredeti hordozói denevérek; a köztes faj azonban, amelyről végül a kórokozó az emberre átugrott, továbbra is ismeretlen. Ahogy arról Kun Ádám  már írt a Qubit-ona tobzoskák köztes fajként való megállapítása alapvetően egy félreértésen alapul — egyértelmű genetikai bizonyíték  legalábbis biztosan nincs rá.

A genetikai adatok  elemzése alapján  ugyanakkor továbbra is az tűnik valószínűnek, hogy a járvány a vuhani élőállatpiacról indult el.

átírja a betegség tudományos nevét parazitakészítmények a gyermek testében

Folyamatosan követhető a vírus evolúciója A vírus RNS-örökítőanyagának strongyloidosis gyógyszerek történő megsokszorozódásakor a mechanizmus néha hibázik, ami bázisváltozáshoz vagy mutáció kialakulásához vezethet a vírus genomjában. Az így létrejött változások többsége az esetek nagy részében vagy nem befolyásolja a vírus működését neutrális mutációvagy hátrányt okoz neki.

Nemrég nagy médiavisszhangot váltott ki egy a  National Science Review  folyóiratban megjelent, kínai kutatók által írt, a vírus evolúcióját elemző tanulmány. Fő állítása azonban, miszerint két, különböző veszélyességű és terjedési képességű vírustörzs alakult volna ki, nem megalapozott.

Független szakemberek a tanulmány  visszavonását követelikmert a benne megfogalmazott állítások félreértéseken, a rendelkezésre álló adatok túlértelmezésén, valamint módszertani limitációkon alapulnak. A tudomány jelenlegi állása szerint a SARS-CoV-2 egyetlen vírustörzset alkot, és a genomikai adatokból emellett az is világos, hogy viszonylag lassan változik. A vírusok evolúciójának  követésére  létrehozott  Nextstrain  bioinformatikai szoftver átírja a betegség tudományos nevét weboldal segítségével  folyamatosan figyelhető  a SARS-CoV-2 evolúciója, mégpedig azáltal, hogy a szoftver a SARS-CoV-2 elérhető genomjaiból egy leszármazási rokonságot kimutató, úgynevezett  filogenetikai törzsfát  hoz létre a vírus genetikai kódjának imént tárgyalt mutációiból eredő különbség alapján.

Ez annyit jelent, hogy egy fertőzött ember átlagosan 2,2 másikat fertőzhet meg.

Navigációs menü

Fontos azonban, hogy az R0 nem állandó érték: a higiéniára való jobb odafigyelés vagy a járványügyi intézkedések radikálisan csökkenthetik értéket, vagyis a  fertőzés terjedését. A járvány által jelenleg leginkább sújtott európai ország Olaszország, ahol március 8-án nyugati demokráciákban eddig példátlan karanténintézkedéseket  vezettek be.

Ezek értelmében közel 16 millió, Lombardiában és 14 más régióban élő ember mozgását korlátozták, és ők csak speciális engedéllyel hagyhatják el lakóhelyüket. A területeken belül további, a járvány terjedését mérséklő intézkedéseket léptetnek életbe az olasz hatóságok.

Az Egyesült Királyság kormányának vezető  egészségügyi tanácsadójaChris Whitty epidemiológus Boris Johnson brit miniszterelnök múlt hétfői  sajtótájékoztatóján  úgy nyilatkozott, hogy a átírja a betegség tudományos nevét számításaik szerint 1 százalék körüli halálozási aránnyal jár.

Ez egybevág az Imperial College London  kutatóinak becslésével. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, az ECDC szerint továbbá  nincs komoly bizonyíték  arra, hogy a fertőzés tünetmentes állapotban is terjedne. A vírus inkubációs periódusát napban állapítják meg, hozzátéve, hogy ez extrém esetben 14 nap is lehet. A WHO azonban  nem lát erre eddig bizonyítékot.

Ennek ellenére a szezonalitás lehetőségét svájci és svéd egyetemeken, illetve kutatóintézetekben dolgozó kutatók egy friss  tanulmányukban modellezték. Vizsgálatukat arra a feltételezésre alapozták, hogy a SARS-CoV-2 más, emberben enyhe megfázást okozó koronavírusokhoz  hasonlóan viselkedhet. Bár konklúziójukban világossá teszik, hogy a nyár közeledtének lehet valamekkora negatív hatása a jelenlegi járvány terjedésére, szerintük ez hamis biztonságérzetet is kelthet, hogy aztán az év végén, a tél a parazita közbenső gazdaszervezete ismét meginduljon a terjedés.

átírja a betegség tudományos nevét

Ennek kifejlesztése, legyártása és szétosztása azonban akár hónapot átírja a betegség tudományos nevét igénybe vehet — legalábbis egy sajtótájékoztatón így nyilatkozott Anthony Fauci, az Egyesült Államok fertőző betegségekkel foglalkozó intézetének National Institute of Allergy and Infectious Diseases, NIAID vezetője. Egy a bioRxiv, folyóiratban történő publikálás előtt használt szerverre február végén  feltöltött tanulmányban  kutatók egy SARS-vírus ellen kifejlesztett oltás teszteléséről számolnak be.

A rézuszmajmokban kipróbált rekombináns, azaz a vírus fehérjedarabkáival immunválaszt generáló oltás viszonylag hatásosnak bizonyult, ugyanakkor mindez igen kezdeti lépést jelent csak, főleg, hogy a SARS és a SARS-CoV-2 vírusok között lényeges különbségek vannak.

A tervek szerint ennek korai, első fázisú klinikai vizsgálatait az NIAID már  áprilisban megkezdheti. Ennek a minimum három hónapig tartó átírja a betegség tudományos nevét a célja, hogy eldöntsék, biztonságos-e az oltóanyag emberi használatra.

Az oltás hatásosságát firtató tesztek további hónapig tarthatnak. Ugyanakkor, mint arra a Wall Street Journal felhívja a figyelmet, a Modernának eddig egyetlen  hasonló módszerekkel tervezett  oltást sem sikerült még forgalomba hoznia, és ez mindenképpen óvatosságra int a kezdeti stádiumban lévő, kísérleti oltóanyaggal kapcsolatban.

szerves májméregtelenítő kiegészítők

Hamarosan kiderül, hatásosak-e a vírus ellen bevetett gyógyszerek Korábbi cikkünkben  részletesen foglalkoztunk a vírusok ellen alkalmazott antivirális gyógyszerekkel és átírja a betegség tudományos nevét módjaikkal.

A SARS-CoV-2 vírus ellen több már engedélyezett vagy kísérleti stádiumban lévő antivirális gyógyszer merült fel potenciálisan hatásos kezelési lehetőségként. A  talán legígéretesebb  ezek közül a Gilead gyógyszercég kísérleti antivirális átírja a betegség tudományos nevét, a  Remdesivir. Ez, az eredetileg az Ebola-vírus ellen kifejlesztett hatóanyag az RNS-nukleozid-analóg antivirális gyógyszerek közé tartozik.

A  korábbi tudományos kísérletek alapján  potenciálisan hatásos Remdesivirt még január végén alkalmazták egy amerikai páciens kezelésére. Február elején pedig a COVID gyógyításában mutatott hattesztelésére Kínában  kezdeti klinikai vizsgálatot  indítottak a Gilead együttműködésével.

Közben egy február közepén, a PNAS folyóiratban  megjelent tanulmány   eredményesnek találta a Remdesivirt a MERS-koronavírus-fertőzés ellen, legalábbis a rézuszmajmokban, ami egybevág korábbi  kutatások eredményeivel.

Kígyóméreg

Az egyik ilyen a Galidesivir, amely a Remdesivirhez hasonlóan egy nukleozid-analóg antivirális hatóanyag, ami korábbi alapkísérletekben hatásosnak bizonyult más koronavírusok ellen. A legfontosabb fejlemény a potenciális gyógyszerek ügyében, hogy a WHO szerint március közepe után  érkezhetnek meg  a kínai klinikai vizsgálatok eredményei. Szintén  klinikai tesztek  alatt áll átírja a betegség tudományos nevét malária  és autoimmun betegségek elleni klorokin nevű gyógyszer is, amely egy február eleji  tanulmány szerint  potenciálisan meggátolhatja a SARS-COV-2 vírusok sejtbe jutását és működését.

Emellett az immunválaszt enyhítő hatása paradox módon szintén  javíthatna  a legbetegebb páciensek állapotán. A klorokin további előnye az lenne, hogy széles körben, olcsón elérhető, régi gyógyszerről van szó.

Ezek is érdekelhetik

De talán pont ezek miatt is még nagyobb óvatossággal kell kezelni addig, amíg nincsenek meg a klinikai vizsgálatok eredményei. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy akkor sincs minden veszve a potenciális gyógyszeres kezelést tekintve, ha a kezdeti klinikai tesztek nem hoznak eredményt. Jó példa erre a március 5-én a Cellben  közölt tanulmányaminek alapján a  Camostat  fehérjebontóenzim-blokkoló újabb kezelési lehetőséget biztosíthat.

Az igazi kérdés az, hogy a sok elvileg működőképes hatóanyag közül melyik  használható majd végül  gyógyszerként. A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük — szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.

Támogasd a Qubit fennmaradását!